SZEMÉLYRE SZABOTT TERÁPIÁK  
line decor
  ::  
line decor
 

Alvásdiagnosztika

Alvászavar és kockázat

Milyen kockázata lehet az alvászavarnak?

Ha „csupán” elalvási-átalvási zavarról, ugynevezett insomniáról van szó, akkor nappali éberségzavar, fáradtság, depresszió alakul ki leginkább.

Ha horkolással összefüggő légzésszünetek „törik össze” az alvást, akkor magas vérnyomás, koszorusérbetegség, szivinfarktus, stroke, szívritmuszavar, keringési elégtelenség, elhízás, demencia, impotencia alakulhat ki. Fontos még itt megemlíteni a közlekedési baleseteket, mivel a napközben fellépő „alvásnyomásnak” sokszor nem lehet ellenállni. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen horkolással összefüggő légzészavar poliszomnográfiás vizsgálata során sokszor tapasztalunk 300-500 mikroébredést éjszakánként. Így természetszerűleg nem tud pihenni a szervezet.

Miért veszélyes a horkolás?

Önmagában a horkolás nem jelent biztosan kockázatot, alvásvizsgálatra van szükség ennek felmérésére.

Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott 10 éves vizsgálat alapján a súlyos alvási apnoés betegek körében a szívinfarktus gyakorisága ötszörös, a hirtelen szívhalál háromszoros, míg a stroke (bénulással járó szélütés) kétszeres gyakoriságú az ugyanúgy horkoló, hipertóniás, túlsúlyos, de nem apnoés betegcsoporthoz képest.

A betegség csak éjszakai vizsgálattal diganosztizálható, ébrenlétben a leggondosabb orvosi vizsgálat sem deríthet rá fényt.

Stressz és alvászavar

A stressz a mindennapi életben egy problémamegoldást segitő adaptiv válasz. Ha a megoldandó feladatok mennyisége meghalad egy egyénileg változó küszöbértéket, a stresszállapot állandósul, alvás helyett agyunk tovább „pörög”, reggel fáradtan kelünk. Az elalvási idő kitolódását tehát sokszor a szorongás, a stressz okozza, míg a korai ébredés depresszió tünete is lehet. Emellett gyakran nem is érünk rá eleget aludni, sajnáljuk az időt az alvásra (pl. éjszakai internetezés). Az alvásnak nemcsak a hossza, hanem a minősége is fontos, számos betegség, gyógyszer alvásfragmentációt, mikroébredéseket, napközbeni éberségzavart okoz. Leggyakrabban alvás alatti légzés-és mozgászavarok fordulnak elő, kiemelkedő népegészségügyi jelentősége ezek között az alvási apnoe betegségnek van. Még mindig nem köztudott, hogy a súlyos alvási apnoe a szivinfarktus, a magas vérnyomás betegség, az agyi keringészavarok (stroke betegség) legfontosabb kockázati tényezője. A horkolás tehát veszélyt jelez!

Mi a javaslat?

Az alvászavarok rendkívül gyakoriak, a felnőtt lakosság mintegy egyharmadát érintik. Minden ember életében előfordul jópárszor elalvási-átalvási zavar. Sajnos az altatók felírása az orvosi gyakorlatban szinte rutinnak számít, tehát célszerű ilyen panaszokkal alvásdiagnosztikai szakrendelésre menni. A szakrendelésen el lehet dönteni, hogy azonnali gyógyszeres-pszichoterápiás kezelésre, alváshihiénés tanácsokra van-e szükség, vagy diagnosztikai éjszakai poligráfiás, poliszomnográfiás mérés szükséges.

 

Rövid időn belüli sorrakerülés, Magyarországon a legkedvezőbb áron!

Keressen bizalommal:

Deák Rita

Tel: +36 20/9945-815
E-mail: rita (kukac) mozgas.hu

Rendelő:
1015 Budapest, Széna tér 7.
I. emelet (17-es kapucsengő)

 
 

Az alvásvizsgálat jelentősége

Az utóbbi 2-3 évtizedben az alvás alatti légzészavarokkal foglalkozó tudományág rohamos fejlődésnek indult. A technikai fejlődésnek köszönhetően manapság lehetőség van életfolyamatok sokaságának folyamatos éjszakai regisztrálására. Kiderült pl. az, hogy a horkolással összefüggő légzésszünetek (apnoék) nem veszélytelenek, számos betegség alapjául szolgálhatnak. Az alvás alatti légzészavar tüneteinek a kezelése (hipertonia, keringési elégtelenség, szivritmus-zavarok, agyi keringészavar – stroke, aluszékonyság, depresszió, libido-csökkenés) nehéz, gyakran eredménytelen és nem utolsó sorban költséges. Az apnoék megszüntetésével viszont a tünetek is visszafejlődnek.

Az alvási alatti légzészavarok szövődményei

  1. magasvérnyomás betegség (hypertonia)
  2. szív koszorúsér keringészavar
  3. zívritmuszavar
  4. szívelégtelenség
  5. szívinfarktus (5-szörös kockázat)
  6. hirtelen szívhalál (3-szoros kockázat)
  7. agyi keringészavar, stroke (2-3-szoros rizikó)
  8. ukorbetegség romlása (insulinrezisztencia fokozódás)
  9. depresszió
  10. demencia
  11. impotencia
  12. elalvásos közlekedési baleset